Milyen lesz az új kultúra?

Optimizmusra ad okot, hogy a legnagyobb tech cégek már aktívan foglalkoznak az irodába való visszatéréssel, nem is akárhogyan! Jelentős húzó hatással lesz ez a hazai cégek körében is, hiszen a hazai nagy vállalatok zöme nemzetközi háttérrel rendelkezik.

Nagyobb biztonság, új kooperációs terek, a járvány előttihez képest célzottabb megbeszélések és jól eltalált arány a home-office és az irodai munkavégzés között. Ezzel felértékelődik az irodában töltött idő és szívesebben térnek vissza a dolgozók – adta meg a receptet a Newmark VLK Hungary a következő pár hétre vagy hónapra.

Az irodapiac bérlői oldalán jelentős súllyal bíró nagyvállalatok döntéshozói ezekben a hetekben világszerte kettőzött energiával készülnek arra, hogy fokozatosan átálljanak a járvány utáni új normákra. A Google a tervezettnél korábban, már áprilisban megnyitja irodáit, és soha nem látott csúcsirodákkal csábítja vissza az alkalmazottait. A hosszútávú célok pedig egyértelműen kirajzolódnak abból, hogy a Google a járvány utáni időkre jelentős irodafejlesztéssel készül.

A Facebook sem marad le, ott májusra tervezik az irodák újra nyitást, a Microsoft pedig már április végétől megadja a lehetőséget a dolgozóinak az irodai munkavégzésre.

A visszatérés tervezésekor kulcsfontosságúnak tartják a vezetők, hogy megtalálják az egyensúlyt a munkaszervezésben, eleget tegyenek a munkavállalók igényeinek és megfelelő körülményeket hozzanak létre a cég folyamatos működése érdekében.

„A járvány egy éve alatt Magyarországon is egyértelmű lett, hogy adott feladatokat jól elvégeznek a dolgozók otthon is. Az online megbeszélések is lehetnek hatékonyak, de egyre többen mondják, hogy a személyes találkozók nem pótolhatók, az elfásult, elfáradt emberek nagy hányada nem tudja elképzelni, hogy hosszú ideig csak otthonról dolgozzon” – érzékeltette a helyzetet Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője.

A bérlői és bérbeadói oldal viselkedésének változásait is közelről érzékelő tanácsadó cég szerint vissza kell csalogatni a munkatársakat az irodába. Kezdetben például azzal, hogy a vezetők szorgalmazzák 4-6-fős megbeszélések megtartását, így a dolgozók úgymond megint megszokhatják egymást. Mivel jön a jó idő, később a 20-30 fős megbeszéléseket már az irodaház belső kertjében vagy a teraszon is megrendezhetik. Ezt is élményszerűvé lehet tenni azzal, ha van egy kis kényeztető elem, például szendvicsek, üdítők.

Jó ötlet lehet, ha az irodabelső átalakítása előtt bevonják a munkatársakat is a döntések előkészítésébe, ezzel fokozható a kötődésük a céghez és egymáshoz is. Régebbi kommunikációs eszközök (szóbeli tájékoztatás, fizikai mozgásokat is igénylő játékosabb feladatmegoldás, testbeszéd megfejtése) bevetése szintén hatásos lehet, így elkerülhető, hogy csak a virtuális térben érintkezzenek az alkalmazottak.

„Kényelem, funkcionalitás, hatékonyság és biztonság. Ezek a legfontosabbak az új irodai terek kialakításakor. Akár új bútorokat is lehet vásárolni és feltétlenül növelni kell a személyes munkavégzéshez szükséges teret, hogy tartható legyen a biztonságos távolság. Nem kizárt, hogy a közös helyiségek, terek akár 30-40 százalékkal is több helyet igényelnek, így várható, hogy az összes területigény nemhogy csökken, de bizonyos esetekben még növekedhet is.” – mutatott rá a szakember.

A munkavállalók természetes módon igénylik a személyes biztonságot, ez a napnál világosabb. Nem tudhatjuk, hogy a velünk egy térben dolgozó kollégák közül ki kivel érintkezett, milyen környezetben mozgott. Az irodában külső személyek is megjelenhetnek, velük kapcsolatban is sok lehet a bizonytalanság, ezért tehát a járványügyi előírások betartása fokozott igény a dolgozói oldalról, amit messzemenőkig figyelembe kell venni, ez nem is kérdéses – fejtette ki a cégvezető.

Külön utalt arra, hogy a mentorálás, a csapatépítés és a kooperációs feladatmegoldások szintén hozzá tartoznak az irodai mindennapokhoz, amivel egy jól működő közösségé képes válni egy csoport a munkahelyen. A cégek életének meghatározó elemei, amit nem lehet az online térben elvégezni. Az irodai jóllétnek ezek a korábbiaknál is fontosabb tartozékai.

Tanácsadóként kiemelte, hogy a bérlő vállalat igényeinek a felmérése manapság sokkal fontosabb, mint valaha. Ugyanis csak így tudják a lehető leginkább testre szabni az irodai működés feltételeit. Nem mellesleg pedig az adott költségkereten belül tartani egy-egy irodabelső átalakítását, amennyiben ez szükséges.

Egyes hazai irodaházak üzemeltetői közös online chat felületet hoztak létre, ahol a bérlő cégek dolgozói egymással is kommunikálhatnak. Ezen felül az üzemeltetőnek is jelezhetik az üzemelés hibáit vagy javasolhatnak részmegoldásokat, például a garázshasználat könnyítésére és ésszerűsítésére. Ez már bevált módszer, de nem széleskörűen elterjedt a bérlő vállalkozások között.

Kalaus Valter erről szólva megjegyezte, hogy a közösségépítés ugyan jelen van már egyes irodaházaknál, de nem lehet az a cél, hogy csak így érintkezzenek az emberek. Szerinte itt is a helyes arány megtalálása lehet a célravezető.

„A különféle digitális eszközök, munkaszervezési módszerek, a felhő, az adatközpontok használata, az érintésmentes technológiák, az okos épületek csak az egyik oldal, ami kétségkívül felggyorsít folyamatokat, egyszerűbbé teszi egy cég működését vagy egy épület üzemeltetését. Ám egyúttal személytelenné is tesz minket. A társas kapcsolatok felértékelődtek, akárcsak az irodában eltöltött idő. Ezért szükséges, hogy az új környezet és céges működés segítségével boldogabbak legyenek a dolgozók, ez egyúttal a cég hatékonyságára is jótékony hatással lesz” – vélte az ügyvezető.

A rugalmasság és a hatékony alkalmazkodás volt a legfontosabb az elmúlt egy évben az irodapiacon, mióta Magyarországon is beütött a járvány és bevezették a korlátozásokat. Az irodapiac nem roggyant meg, de jelentősen átalakult és újra kellett fogalmazni, hogy mi a normális – összegezte az eltelt 12 hónapot a Newmark VLK Hungary tanácsadó cég vezetője.

„Az elején azt hittük, hogy nem fog ilyen sokáig tartani ez a járvány, de időközben láttuk, hogy elhúzódhat, és még most sem tudjuk biztosan, meddig tart. Sok mindenről azt hittük, hogy az a jó, amit a járvány előtt tettünk, de kiderült, hogy ez nem annyira egyértelmű. Az irodai bérlők és bérbeadók azonban a jelek szerint megértették, hogy újra kell definiálni, hogy mi számít elfogadhatónak, normálisnak.” – érzékeltette a folyamatokat Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője.

Az elmúlt egy esztendő egyik legfontosabb trendjének azt nevezte, hogy egyértelműen teret nyert az otthoni munkavégzés, a „home office” beépült az irodát bérlő cégek mindennapjaiba és ki-ki igyekezett számára optimális arányt kialakítani.

„Azt tapasztaltuk, hogy mondjuk egy 100 fős vállalatnál már csak 60-80 munkaállomást akarnak fenntartani hosszabb távon. Sok helyen végképp elfogadott lett, hogy akár napon belül is felváltva többen használják ugyanazt a munkaállomást.” – mondta, utalva azért arra, hogy a jövőben vélhetően a siker nyitja a hibrid modell lesz.

A bérlői kört jól ismerő tanácsadó vezetője – az eltelt évben lezajlott tárgyalásokra és tranzakciókra alapozva – kifejtette: az irodai környezet számos előnye fennmaradt és ezt egyre több vállalatnál értékelik is. Az iroda egyértelműen a szociális, társasági tér miatt is vonzó. Sok dolgozó megtapasztalta, hogy az otthoni munka az irodával ellentétben viszonylag ingerszegény környezetben zajlik, az infrastruktúra sem olyan fejlett, illetve a lakások jelentős része nem is alkalmas a család és a munka elkülönítésére, az ergonomikus feltételek megteremtésére.

„2020 arról is szólt, hogy a bérlők saját bérterületükön belül a biztonságos munkavégzés megteremtését kifejezetten fontosnak tartották. S bár tudják, hogy az otthoni munkavégzés hatékony is lehet, változtattak a felfogáson: a helyszín alapú munkát felváltotta a produktum alapú munkavégzés, előtérbe került az úgynevezett agilis tevékenység.” – fűzte hozzá Kalaus Valter.

A tavalyi esztendő talán legtöbbször elhangzott szava a rugalmasság volt az irodapiacon is.

Ez egyrészt a bérlők és bérbeadók gyors alkalmazkodását jelentette, de legalábbis az erre való törekvést. Másrészt azt, hogy nem érdemes mindenáron erőltetni a rövid távú kedvezményeket.

„A futamidő végétől messze tartó bérlőknek nem volt érdemes hosszabbítást kérni a bérbeadótól csak azért, hogy az átmeneti fizetési gondjaikat a hosszabbítás révén enyhíthessék. Erre tanácsadóként felhívtuk a figyelmet. Azt is láttuk, hogy a bérlői rugalmasság-igényre a bérbeadónak is ugyanezzel kellett válaszolni, hiszen mindkét félnek érdeke az üzletmenet fenntartása. A bérbeadó ma már sokkal többet tesz az általa üzemeltetett épület biztonsága érdekében, mint korábban. Egyre több az intelligens épület és a közös területeken is az érintésmentes megoldás. A bérlőket nézve gyakorlatilag az időtávra és a terület meghatározásra vonatkozó rugalmasság ma elsőszámú lett, kimondhatjuk, hogy sok esetben már megelőzi azt, hogy mennyi legyen a bérleti díj” – érzékeltette a változásokat a szakember.

A cégvezető kitért egy friss felmérésre, miszerint a 250 főnél több dolgozót foglalkoztató német nagyvállalatok többsége nem gondolkodik irodaterületének jelentős csökkentésén, inkább átalakítását tűzte ki célul 2021-ben. Ez a trend nálunk is megfigyelhető, az elmúlt évben inkább a területek újragondolását, tárgyalók, társalgók létesítését lehetett látni, több lett a paraván és szellősebben ültetik le a benn dolgozókat – mondta.

Kalaus Valter egy másik, közelmúltban készült hazai felmérést is figyelemre méltónak nevezett. Ez a szolgáltatóközpontok további erősödésére utaló eredményt hozott, aminek igenis van hatása az irodapiacra, hiszen ebben az ágazatban már 64 ezren dolgoznak Magyarországon – ráadásul nem csupán Budapesten, hanem több megyeszékhelyen is. Úgy véli, hogy a külföldi nagyvállalatok a jövőben még inkább fejleszteni fogják ezeket a központokat, s e mögött a gazdasági és irodapiaci fundamentumok elismerése áll. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem szabad véka alá rejteni, hogy az elmúlt 12 hónapban növekedett a kihasználatlanság. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig jóval alacsonyabb, mint sok európai országban.

Kalaus Valter a hazai ingatlanpiac meghatározó egyénisége: nappal a hazai ingatlantanácsadói piac jelentős szereplője, a VLK Cresa ügyvezetője, hajnalban versenyúszóként készül a legközelebbi kontinensviadalra. Sport nélkül nem tartana ott az üzleti életben sem, ahol ma, a VLK Cresával pedig a hazai piacon egyedülálló üzleti szemléletet képvisel sikerrel.

Kalaus Valter reggel ötkor kel, hogy leússza a heti 15–20 kilométeres edzésprogram aznapi adagját, aztán irány a VLK Cresa irodája. Innen 6-7 körül ér haza, hogy a következő órákat a családjával tölthesse. Este 10-kor eljön az énidő, csakhogy másnap ötkor már ismét kelni kell. A VLK Cresa ügyvezetője 5 éves kora óta úszik. Tagja volt a szöuli olimpiai csapatnak és máig versenyez a masters kategóriában, világ- és Európa-bajnoki címekkel, tavaly óta a Magyar Úszószövetség elnökségi tagjaként is erősítve a hazai úszást. Az ingatlantanácsadói karriert az USA-ban kezdte és itthon folytatta. A VLK Cresa a világ legnagyobb bérlőképviselettel foglalkozó ingatlantanácsadó cégének hazai képviselete, amit 2014 óta vezet, 2020-ban felkerülve az 50 legbefolyásosabb hazai ingatlanszakember listájára.

„Hogyan egyeztethető össze a sport és a szakmai karrier? Röviden: nagyon nehezen” – mondja Kalaus Valter, mégis biztos benne, hogy a sport nélkül az üzleti sikerei sem lennének. „Összeteszem a két kezem, hogy a szüleim annak idején elvittek az uszodába, mert a versenysport az üzleti életet modellezi. Megtanulsz győzni, veszíteni, találkozol csalókkal és fair helyzetekkel. De a legfontosabb, hogy óriási önfegyelmet, kitartást, koncentrálóképességet ad, és nem omlasz össze a terhelés alatt.”
A hazai ingatlantanácsadói piacon egyedül a VLK Cresa képviseli kizárólag a bérlőket. A konkurens cégek egyszerre szolgálják ki a bérbeadói és a bérlői oldalt is, Kalaus Valter szerint azonban a bérlők hatékony képviseletéhez nem lehet egyszerre mindkét oldalon állni.

„Mi egy olyan szolgáltatást nyújtunk, amivel a bérlő cég igényeinek legmegfelelőbb megoldást találjuk meg, akár költözés nélkül, csak kedvezőbb feltételekkel” – mondja az ügyvezető. A VLK Cresa a bérlői igények felmérésétől az ingatlanok megversenyeztetésén és a bérbeadóval való tárgyaláson át az ingatlan átadásáig képviseli a bérlőt, sőt még utána is.

A bérbeadó és a bérlő közül előbbinek lejt a pálya, hiszen a bérlő nem ért az ingatlanpiachoz, míg a bérbeadó nagyon is. A VLK Cresa azonban nem csak a tárgyalóasztalnál hozza a bérlőt nyerő helyzetbe a szaktudásával, de az irodaváltásban gondolkodó cég alapos felmérésével sokkal pontosabb képet tud adni a vállalat igényeiről, mint amire ők maguk képesek lennének.

Kalaus Valter szerint erre a szakértelemre egyre nagyobb az igény. „Nagyon sokan rájöttek már, hogy egy 100–200 fős cég költöztetése, az ingatlan bérleti díja, átalakítási költsége több millió eurós döntés, amihez elkél a tanácsadói segítség, nem csak a bérbeadókkal szemben. A munkáltatók egyre jobban értik, hogy az ingatlannál nem csak a pénzügyi, hanem a marketing és HR-szempontok is számítanak. Az iroda a szocializáció tere is, aminek fontos a lokációja, az imidzse, a hangulata, hogy van-e jó büfé. A jó iroda növeli a produktivitást, a cég sikerét, a munkahely versenyképességét.”

„Ezen szempontok összességét azonban a cégek nem tudják átlátni, hiszen ez egy külön szakma. Ők az igényeiket tudják megfogalmazni, amit mi egy alapos átvilágítással fel tudunk tárni, kielemezni, és lefordítani az ingatlanpiac nyelvére. Az átvilágítástól sokszor fáznak a cégek, de közben akarják is – egy külsőssel könnyebb kimondatni olyan tényszerű megállapításokat, amelyek a belső kommunikációnak nehezére esnek” – mondja a cégvezető. Kalaus Valter büszke rá, hogy a VLK Cresa ügyfeleinek 95 százaléka a következő költözés alkalmával is hozzájuk fordul, és az inaktív időszakban is kölcsönös a kommunikáció a partnerekkel.

A biztonságra való törekvés lesz a meghatározó 2021 során a kereskedelmi ingatlanok bérlőinél. Visszajön egy-két régi belső kialakítási forma, a bérlők zöme pedig várhatóan elodázza a költözést, s inkább átmeneti megoldásként meghosszabbítja szerződését – derül ki a Newmark VLK Hungary tanácsadó cég év elejei felméréséből.

A biztonságra törekvés jegyében indult az év az irodabérlők túlnyomó részénél. Egyrészt a bérlő cégek saját működésük folyamatosságát akarják biztosítani, másrészt elegendő teret adni azoknak a munkavállalóknak, akik két home office-os nap között az irodában dolgoznak. A kivárás szinte teljesen jellemző lett, több bérlő eltolta a költözést és inkább a hosszabbítás mellett döntött, még ha az nem is sok évre szól, mint a járvány előtti időszakban – összegezte a felmérés eredményeit Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője.

 „Egy száz fős vállalat a járvány előtt mintegy 1.000-1.300 négyzetméternyi irodát használt úgy, hogy szinte minden munkavállaló rendszeresen bejárt. Most, 2021 elején ugyanekkora területen legfeljebb 50 ember dolgozik egyszerre. Nagy változást látunk azonban a területhasználatban. A korábban közösségi célokra, pihenésre igénybe vett területek jelentős részét a tényleges, ha úgy tetszik a klasszikus munkavégzésre használják. Megint kezd népszerű lenni a cellás elrendezés, ez akár 25-30 százalékkal is nagyobb arányt képvisel egy adott, mondjuk 1.000 négyzetméteres irodában, mint a járvány előtt. Felívelőben van a különféle megoldású mobil paravánok csillaga is.” – érzékeltette a fejleményeket a cégvezető. 

A Newmark VLK Hungary szakértői azt tapasztalták az óév utolsó hónapjaiban és az új év első heteiben, hogy hiába érkeztek a jó hírek az új vakcinákról, a bérlők munkavállalói óvatosabbak lettek. A nyitott irodaterekbe nem szívesen térnek vissza még most sem, amikor már elindult az oltás. A munkáltatónak alkalmazkodnia kell ehhez, s ennek megfelelően kell kialakítani a belső tereket, nagyobb egymástól való távolságokat kell hagyni és az értekezleteket is szigorú szabályok mellett kell tartani.

A terület visszaadások vagy a sikeres albérleti tranzakciók elmaradtak a várakozástól. Tavaly nyáron és ősszel voltak olyan vélemények, hogy az albérletek aránya megugorhat, de ez a tanácsadó cég szerint nem következett be. Kalaus Valter úgy látja, hogy ugyan továbbra is erőltetik ezt az esetleges „gyors megoldást” a bérlők, akiknek feleslegessé vált a területük egy része, de legtöbb esetben „többe kerül a leves, mint a hús”. Az albérletnek esetleg jó területek albérleti díját még hajlandó csökkenteni, de a terület felújítására vagy kialakítására már nem akar komolyabban költeni a főbérlő (az irodaház bérbeadója sem, hiszen ő már egyszer megtette ezt). Azonban kevés az az albérlőjelölt, aki elfogadja a kész helyzetet, felszereltséget, akinek a meglévő kialakítás teljesen megfelel még egy csökkentett albérleti díjon is és így sajnos a vége az, hogy ezért gyakran le is mond a kedvezőnek tűnő albérleti lehetőségéről.

A válaszadók zöme korábban plusz kedvezmények kiharcolásával vagy rövidebb futamidejű szerződések megkötésében látta a kiutat. A bérbeadók által adott kedvezmények terén látunk jelentős elmozdulást pozitív irányban, kétségkívül hajlandóak jobban a zsebükbe nyúlni a bérbeadók egy jó nevű bérlő megszerzéséért. A jelenleg bizonytalan és sok cég számára kicsit kilátástalan helyzetben felértékelődtek a biztonsági megoldások.  Sok esetben a bérbeadónak és a bérlőnek is a jelenlegi szerződés meghosszabbítása lehet az elsődleges cél. A bérbeadó nem veszít el egy már megismert ügyfelet, a bérlő pedig későbbre halasztja a költözéssel vagy felújítással kapcsolatos, bizonytalan és gyakran jelentős költségekkel járó döntést. Új irodaházaknál továbbra is ötéves szerződéseket kötnek, helyben maradásnál és szerződés hosszabbításnál lehet szó hároméves vagy esetleg még rövidebb futamidőről – számolt be a vezető a válaszadók információi alapján.

A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a szerződések egyik kulcs eleme, a bérleti díj nominálisan nem nagyon változott, inkább stagnál. Ám mivel a nemzetközi gyakorlat szerint túlnyomórészt euróban kell kifizetni, a bevételeiket forintban szerző bérlőknek el kell viselni az árfolyamkockázatot.

„Két évvel ezelőtt még 315-320 forinttal számoltunk, ezzel szemben 2021 januárjában 360 forintnál jár az árfolyam, ez bizony 15 százalékos költségnövekedés azon bérlők számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak euróban fizetni. Számos várakozással ellentétben az üzemeltetési költségek is nőttek, bár nem feltétlenül ilyen arányban. Ezen költségtétel azonban egyre gyakrabban forintban kerül meghatározásra így az árfolyam kockázat nem lép fel. A budapesti irodapiacon csak elvétve van olyan bérbeadó, aki eleve forintban állapítja meg a bérleti díjat, de az „A” kategóriás épületek esetében szinte kivétel nélkül – a finanszírozó bankok előírásai és a nemzetközi összehasonlíthatóság miatt is – csakis euroban számolnak el.” – hívta fel a figyelmet a vezető.

Kalaus Valter úgy vélte, hogy a kiskereskedelmi ingatlanpiac egészén a bérleti díjak átmeneti ugyan de egységes forintosítására egyelőre nem sok esély van. A bevásárlóközpontok kisebb és közepes bérlőinek egy része ugyan egyesületbe tömörülve ezt kérte a kormányzattól tavaly decemberben, de még nem kaptak választ.

” Szerintem akkor tudják hatékonyabban érvényesíteni érdekeiket, ha a nagy mágnesbérlők is csatlakoznak, viszont tapasztalataim szerint őket nem annyira rázta meg a válság, mint a magyar tulajdonú kisebb láncokat, az euró alapú elszámoláshoz pedig nemzetközi kötelezettségeik miatt ragaszkodnak”. – vélte az ügyvezető.

További információkért vegye fel velünk a kapcsolatot. 

Nagy változásokat hozott 2020 a hazai ingatlanpiacon. Sokan találgatták korábban, hogy milyen esemény, hogyan és mikor vethet véget a 2014 óta tartó töretlen szárnyalásnak, azt azonban senki nem gondolta, hogy ez egy, a világgazdasági folyamatokon kívül eső járvány formájában érkezik meg. A Covid-19 elleni védekezés szinte hetek alatt formálta át az ingatlanpiacot. Míg egyes területek a túlélésért küzdenek, máshol a bevezetett intézkedések indították csak el az igazi fejlődést. A többség azonban kivár, tervez, számol, miközben újragondolja piaci helyzetét. Az élet tehát nem állt meg, a korábban elkezdett fejlesztések folytatódnak, ahogy tranzakciókat is látunk, de kétségtelen, hogy olyan átalakulások küszöbén állunk, amelyek hosszú évekre megváltoztatják a ma ismert ingatlanpiacot. Ennek szellemében ötödik alkalommal készítettük el az iparági toplistát a hazai piac legfontosabb szereplőiről, melyben a korábbi évekhez hasonlóan cégvezetők, tulajdonosok, befektetők, fejlesztők is bemutatkoznak, közülük sokan olyanok, akik először szerepelnek a listán. És nemsokára további 4 extra mini listával is jelentkezünk még, amikben a piac további befolyásos szereplőit mutatjuk be. Jó böngészést!

Kalaus Valter (először a listán)

A Newmark VLK Hungary alapítója, több mint két évtizedes átfogó nemzetközi tapasztalattal rendelkezik vállalati ingatlan-tanácsadásban és a bérlőképviseletben. Pályafutása során az Egyesült Államokban is dolgozott, ahol számos Fortune 500 vállalatnak nyújtott támogatást. 2001-től a közép-európai ingatlanpiacon képviselte az ingatlan-felhasználókat, 2008-ban a KPMG újonnan létrejövő vállalati ingatlanüzletágának igazgatója lett, létrehozva az új szolgáltatási üzletágat. 2009-ben megalapította saját cégét, amely 2015-ben partnerségbe lépett az amerikai Cresa-val, és 2022 óta Newmark VLK Hungary néven működik.

Olvasd tovább kattints az következő linkre – https://bit.ly/2JlQUhQ