Iroda
A biztonságra való törekvés lesz a meghatározó 2021 során a kereskedelmi ingatlanok bérlőinél. Visszajön egy-két régi belső kialakítási forma, a bérlők zöme pedig várhatóan elodázza a költözést, s inkább átmeneti megoldásként meghosszabbítja szerződését – derül ki a Newmark VLK Hungary tanácsadó cég év elejei felméréséből.
A biztonságra törekvés jegyében indult az év az irodabérlők túlnyomó részénél. Egyrészt a bérlő cégek saját működésük folyamatosságát akarják biztosítani, másrészt elegendő teret adni azoknak a munkavállalóknak, akik két home office-os nap között az irodában dolgoznak. A kivárás szinte teljesen jellemző lett, több bérlő eltolta a költözést és inkább a hosszabbítás mellett döntött, még ha az nem is sok évre szól, mint a járvány előtti időszakban – összegezte a felmérés eredményeit Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője.
„Egy száz fős vállalat a járvány előtt mintegy 1.000-1.300 négyzetméternyi irodát használt úgy, hogy szinte minden munkavállaló rendszeresen bejárt. Most, 2021 elején ugyanekkora területen legfeljebb 50 ember dolgozik egyszerre. Nagy változást látunk azonban a területhasználatban. A korábban közösségi célokra, pihenésre igénybe vett területek jelentős részét a tényleges, ha úgy tetszik a klasszikus munkavégzésre használják. Megint kezd népszerű lenni a cellás elrendezés, ez akár 25-30 százalékkal is nagyobb arányt képvisel egy adott, mondjuk 1.000 négyzetméteres irodában, mint a járvány előtt. Felívelőben van a különféle megoldású mobil paravánok csillaga is.” – érzékeltette a fejleményeket a cégvezető.
A Newmark VLK Hungary szakértői azt tapasztalták az óév utolsó hónapjaiban és az új év első heteiben, hogy hiába érkeztek a jó hírek az új vakcinákról, a bérlők munkavállalói óvatosabbak lettek. A nyitott irodaterekbe nem szívesen térnek vissza még most sem, amikor már elindult az oltás. A munkáltatónak alkalmazkodnia kell ehhez, s ennek megfelelően kell kialakítani a belső tereket, nagyobb egymástól való távolságokat kell hagyni és az értekezleteket is szigorú szabályok mellett kell tartani.
A terület visszaadások vagy a sikeres albérleti tranzakciók elmaradtak a várakozástól. Tavaly nyáron és ősszel voltak olyan vélemények, hogy az albérletek aránya megugorhat, de ez a tanácsadó cég szerint nem következett be. Kalaus Valter úgy látja, hogy ugyan továbbra is erőltetik ezt az esetleges „gyors megoldást” a bérlők, akiknek feleslegessé vált a területük egy része, de legtöbb esetben „többe kerül a leves, mint a hús”. Az albérletnek esetleg jó területek albérleti díját még hajlandó csökkenteni, de a terület felújítására vagy kialakítására már nem akar komolyabban költeni a főbérlő (az irodaház bérbeadója sem, hiszen ő már egyszer megtette ezt). Azonban kevés az az albérlőjelölt, aki elfogadja a kész helyzetet, felszereltséget, akinek a meglévő kialakítás teljesen megfelel még egy csökkentett albérleti díjon is és így sajnos a vége az, hogy ezért gyakran le is mond a kedvezőnek tűnő albérleti lehetőségéről.
A válaszadók zöme korábban plusz kedvezmények kiharcolásával vagy rövidebb futamidejű szerződések megkötésében látta a kiutat. A bérbeadók által adott kedvezmények terén látunk jelentős elmozdulást pozitív irányban, kétségkívül hajlandóak jobban a zsebükbe nyúlni a bérbeadók egy jó nevű bérlő megszerzéséért. A jelenleg bizonytalan és sok cég számára kicsit kilátástalan helyzetben felértékelődtek a biztonsági megoldások. Sok esetben a bérbeadónak és a bérlőnek is a jelenlegi szerződés meghosszabbítása lehet az elsődleges cél. A bérbeadó nem veszít el egy már megismert ügyfelet, a bérlő pedig későbbre halasztja a költözéssel vagy felújítással kapcsolatos, bizonytalan és gyakran jelentős költségekkel járó döntést. Új irodaházaknál továbbra is ötéves szerződéseket kötnek, helyben maradásnál és szerződés hosszabbításnál lehet szó hároméves vagy esetleg még rövidebb futamidőről – számolt be a vezető a válaszadók információi alapján.
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a szerződések egyik kulcs eleme, a bérleti díj nominálisan nem nagyon változott, inkább stagnál. Ám mivel a nemzetközi gyakorlat szerint túlnyomórészt euróban kell kifizetni, a bevételeiket forintban szerző bérlőknek el kell viselni az árfolyamkockázatot.
„Két évvel ezelőtt még 315-320 forinttal számoltunk, ezzel szemben 2021 januárjában 360 forintnál jár az árfolyam, ez bizony 15 százalékos költségnövekedés azon bérlők számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak euróban fizetni. Számos várakozással ellentétben az üzemeltetési költségek is nőttek, bár nem feltétlenül ilyen arányban. Ezen költségtétel azonban egyre gyakrabban forintban kerül meghatározásra így az árfolyam kockázat nem lép fel. A budapesti irodapiacon csak elvétve van olyan bérbeadó, aki eleve forintban állapítja meg a bérleti díjat, de az „A” kategóriás épületek esetében szinte kivétel nélkül – a finanszírozó bankok előírásai és a nemzetközi összehasonlíthatóság miatt is – csakis euroban számolnak el.” – hívta fel a figyelmet a vezető.
Kalaus Valter úgy vélte, hogy a kiskereskedelmi ingatlanpiac egészén a bérleti díjak átmeneti ugyan de egységes forintosítására egyelőre nem sok esély van. A bevásárlóközpontok kisebb és közepes bérlőinek egy része ugyan egyesületbe tömörülve ezt kérte a kormányzattól tavaly decemberben, de még nem kaptak választ.
” Szerintem akkor tudják hatékonyabban érvényesíteni érdekeiket, ha a nagy mágnesbérlők is csatlakoznak, viszont tapasztalataim szerint őket nem annyira rázta meg a válság, mint a magyar tulajdonú kisebb láncokat, az euró alapú elszámoláshoz pedig nemzetközi kötelezettségeik miatt ragaszkodnak”. – vélte az ügyvezető.
További információkért vegye fel velünk a kapcsolatot.