Az irodába való visszatérés, mire figyeljünk, mit kell átalakítani az irodában
a COVID-19 krízis után. Kalaus Valter, AmCham előadásában megosztja
tapasztalatait, hogy mi segíthet a cégeknek ebben az átmeneti időszakban.
Author Archive for Vass Emőke – Page 7
Járvány-hatás:
Szigorú egészségbiztonsági intézkedések, pótberuházások és a pénzügyi terv teljes átgondolása most a kötelező lecke az újra nyitó hazai hoteleknél. Több épülő szálloda átadása késhet, néhány meglévőnél pedig koncepcióváltás jöhet és előkerülhet egy új jövő: irodák lesznek a szobák helyén – foglalta össze a hotelpiaci fejleményeket és kilátásokat a Newmark VLK Hungary tanácsadó cég.
Főbb megállapítások:
- komplett irodaszintek lehetnek egyes hotelekben
- nagy üzleti szállodák beléphetnek a csoportos turizmus piacára
- a járvány miatti pótberuházások erősen hatni fognak a pénzügyi tervekre
- növekszik a feszültség a hotel-építtető és a kivitelező között
- előtérbe kerülnek a kombinált üzemeltetési-bérleti szerződések
Új időszámítás kezdődött sok hazai szállodánál. A járvány egyik következményeként az üzemeltetőknek teljesen át kell gondolni a térhasználatot, különösen a közös területeken: az éttermekben, a lobbikban, a folyosókon, a mellékhelyiségekben és a teraszokon. Az egészségbiztonság növelése érdekében tett intézkedések, a minél kevesebb fizikai kontaktus elérése egyrészt beruházás igényes, másrészt sürgetővé teszi az üzletmenet és akár az üzemelési forma átgondolását. Egy új, de nem váratlan elemként pedig az is lehet, hogy egyes hotelekben bérirodák lesznek a szobák helyén – mondta Takács Péter, a Newmark VLK Hungary ingatlan tanácsadó partnere.
„A hotelszobák jól elkülönülnek egymástól, ezzel biztosítható a távolságtartás. Elég csak kivenni az ágyakat és máris van egy 25-30 vagy akár 40 négyzetméteres helyiség. Felvetődött már, hogy egyes nagyvárosi hotelekben egy komplett szintet szolgáltatott irodákkal töltenek meg. Kisebb cégeknek ez megfelelő lehet irodának, ráadásul a hotelen belüli szolgáltatásokat (étterem, fitness központ, üzletek, parkoló, business center) is igénybe vehetik, akárcsak az irodaházakban. Az üzemeltetőnek is jó ez a megoldás, mert a durván visszaeső forgalom után így bevételhez jut. Nyilván ez nem lesz tömeges, a jó helyen lévő, nagy nemzetközi márkáknál nem valószínű, de a kisebb, függetlenebb üzemeltetőknél – átmeneti jelleggel – kiút lehet ez a váltás az üzemeltető és a tulajdonos számára is. Ugyanakkor az irodapiac átalakulására is számítunk, mind a hosszútávú-, mind a rövidtávú bérleti piacon, ezért érdekes lesz ennek a két szektornak a párhuzama” – érvelt a szakember.
Takács Péter utalt rá, hogy nehezebb helyzetben vannak azok a hotelek, amelyekben az elmúlt 4-5 évben sokat költöttek felújításra, főleg a felértékelődött közös területekre. Egyelőre nem tudni ugyanis, hogy miként reagálnak a vendégek, esetleg a túl óvatosak leszek túlsúlyban, és kihasználatlanok lesznek ezek a terek. Tapasztalatai szerint nem véletlen, hogy a befektetők nem ezeket, hanem az átalakítás előtt álló vagy épülő szállodákat keresik. Olyanokat, ahol már a járvány utáni feltételrendszerre és elvárásokra lehet alakítani a tereket, s eleve így kerülnek a piacra.
Különleges helyzetben vannak az üzleti szállodák, főleg a fővárosban és egyes megyeszékhelyeken. Bevételük számottevő része a rendezvényekből és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokból származik. Márpedig ezek drasztikusan visszaestek, miután szinte leálltak a konferenciák, workshopok, céges bemutatók, minden átköltözött a virtuális térbe. Ez már érzékelhető az első negyedéves adatokból (lásd táblázat), és még rosszabb számok várhatók az április-májusi statisztikákból.
A visszaépüléshez több idő is kellhet, de nem fog elmaradni, mert az üzleti vendégkör igényli a személyes kontaktusokat, a rendezvényeken keresztüli közösségformálást. Az is igaz ugyanakkor, hogy a térhasználat, a humán kontaktok átalakítása és a digitális megoldások kialakítása idő és pénzigényes – sorolta a megváltozott helyzet feladatait és a terheket.
„A nagy üzleti szállodák szerintem belépnek majd a csoportos turizmus piacára és a kisebb-közepes pénztárcájú egyéni turistákat is megcélozzák. Vannak már Magyarországon olyan hotelbefektetők, akik az üzleti utazás visszaesését komoly mértékűre teszik és már be is árazzák, amikor szállodavásárlást fontolgatnak. Egyesek akár 20 százalékkal is alacsonyabb vételárat tartanak reálisnak emiatt, a tavaly év végi árazáshoz képest.” – mondta a vezető.
A magyarországi hotelberuházásokról szólva megerősítette, hogy növekedhet a feszültség az építtetők és a kivitelezők között. Főleg ott, ahol már nem éri meg leállítani a beruházást. Előbbiek a forgalom későbbi felfutására számítanak, s ezért a minél későbbi nyitás az érdekük, az utóbbiaknak pont az ellenkezője, hiszen nekik az számít, hogy minél előbb pénzhez jussanak. A pénzügyi tervek frissítése mindkét csoportnak létkérdés. Ahol még nem kezdődött el az építkezés, ott a beruházó máris újra tervezi a költségeit.
A hotelüzemeltetőknél a tanácsadó arra számít, hogy az elmúlt években népszerűvé vált fix bérleti díjas szerződések aránya csökken, ismét előtérbe kerül a menedzsment szerződéses megoldás.
„Eddig főleg a bankok és intézményi befektetők preferenciája miatt lett népszerű a bérleti forma, hiszen volt egy fix díj, ez biztonságot jelentett a tulajdonosnak és banknak, amikor befektetett, illetve hitelt adott a projektre. A bérleti jogviszony kockázatai azonban nagyon megugrottak, hiszen a díjat akkor is fizetni kell, ha egyetlen vendég sincs. Ma nagyon nehéz megmondani, hogy 10-15 éves bérleti időtávon mennyi lesz a reális bérleti díj, még a következő 2-3 évet sem látjuk tisztán. Várható, hogy teret nyer egyfajta kombinált megoldás, vagyis lesz egy minimális bérleti díj és ehhez jön egy forgalomarányos díj, mint például a bevásárlóközpontoknál. A tulajdonosnak és az üzemeltetőnek szorosabb partnerségben, kölcsönös kockázatvállalásban kell gondolkozni.” – fűzte hozzá a szakértő.
Koronavírus: garanciákat kérnek és rugalmasságot várnak az irodabérlők
Egyértelműbb szerződéses feltételek, kötélhúzás helyett kompromisszum készség és az üzletmenet folytonosságának elsőbbsége – ezekre helyezték a hangsúlyt a veszélyhelyzet két és fél hónapja alatt a bérlők a Newmark VLK Hungary ingatlan tanácsadó közvetlen tapasztalatai szerint.
A Newmark VLK Hungary az elmúlt hónapokban több ügyfél számára csaknem 9.000 négyzetméternyi irodaterület bérleti feltételeinek tárgyalásaiban játszott meghatározó szerepet a bérlők oldalán. Legutóbb a B+N Referencia Zrt.-nek segített közel 4.000 négyzetméternyi területet találni Budapest egyik új irodaparkjában, s ezen felül további csaknem 4.000 négyzetméterre vonatkozó ügyleteket készít elő, ezekről előrehaladott tárgyalások folytak az elmúlt hetekben. Mind ezek alapján megtapasztalta, hogy mik a legfrissebb fejlemények és bérlői elvárások.
Az egyik fontos változás, hogy a korábbiaknál sokkal pontosabban kellett meghatározni a vis maior fogalmát, körülményeit és azt, hogy mire jogosult a bérbeadó illetve a bérlő – emelte ki a bérleti szerződésekről beszámolva Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezető partnere. Utalt rá, hogy definiálták, milyen ellentételezésre jogosult a bérlő, ha rajta kívül álló okoknál fogva, például egy járvány miatti kijárási korlátozás nyomán nem tudja használni a bérleményt.
„Több bérbeadó is azt hangoztatta, hogy az irodaház nyitva áll, működik, és a bérlőtől függ, hogy használja-e az irodáját, s erre hivatkozva nem volt hajlandó átmeneti bérleti dícsökkenést adni. Az új szerződésekben sokkal egyértelműbbé tettük, hogy mikor kérhet könnyítést a bérlő és mit tehet a bérbeadó” – mondta az ügyvezető.
További fontos tapasztalatként beszélt a folyamatban lévő belső irodakialakításokkal (fit-out) összefüggő garanciákról. Nem is egy ügyletnél történt, hogy a járvány miatti korlátozások hátráltatták a kivitelezést, így a bérbeadó – az anyagok és alvállalkozói szolgáltatások késésére hivatkozva – nem tudott időbeli garanciát adni az átadásra. Ugyanakkor a többség igyekezett mindent megtenni a csúszások elkerülése érdekében.
Az eltelt pár hónapban ismét érezhető volt, hogy a bérlők üzletmenetének folytonossága elsőbbséget élvezett irodaterületük keresésekor. Akár átmeneti kényelmetlenséget is vállaltak egyes bérlők, hogy a tanácsadó által felkutatott bérterületet igénybe vehessék. Ez a Newmark VLK Hungary szerint a nagyobb kompromisszum készség jele. Ugyancsak erre utal, hogy meggyőzhetők voltak arról, hogy nem érdemes bizonyos apró előnyökért bizonytalanná tenni egy-egy ügyletet. Például pár eurocentes díjkedvezményért feladni a már kialkudott és aláírásra váró szerződést – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy a bérbeadók általában keményen beleálltak és nem engedtek a közösen kimunkált feltételrendszerből.
„A járvány alatti érdekes tapasztalat, hogy egyelőre nincs egyöntetű vélemény az irodaterületek jövőbeni kialakításáról. Mindenki tudja, hogy jobban kell majd figyelni a lazább térhasználatra, a higiéniára és például a fejlett légtechnikára, de szerintünk csak későbbre érlelődik ki valamiféle formai követelményrendszer erre vonatkozólag. A jövőbeni bérleti szerződéseknél – a szakmai többi szereplőjével közösen – igyekszünk lehetőleg pontosabban körül határolni ezeket a feltételeket.” – szögezte le a Newmark VLK Hungary cégvezetője.
Koronavírus: így jöhet ki nyertesen a bérlő a mostani válságból
Előnyükre fordíthatják a mostani helyzetet a kereskedelmi ingatlanokban területet bérlő vállalkozások. Ehhez arra van szükség, hogy kellő rugalmassággal dolgozzák át ingatlanhasználatukat, megfelelő taktikával lépjenek fel a bérbeadókkal folyatott tárgyalásokon és legyenek nyitottak a szokásostól eltérő megoldásokra, amiket a piacot ismerő szakértők tárnak eléjük – foglalta össze az irodai, a kiskereskedelmi és a logisztikai területeket bérlők jelenlegi mozgásterét és lehetőségeit a Newmark VLK Hungary tanácsadó cég a május elején kiadott elemzésében.
Főbb megállapítások:
- Egyelőre az irodabérlőknek csak 15-20 százaléka kért fizetési könnyítést
- Ötről három évre rövidülhet a bérleti szerződés futamideje több helyütt
- Jobban elterjedhet a nagy bérterület (pl. 2.000 m2) egy kisebb részének albérletbe adása
- Akár növekedhet is az irodai területigény az új egészségügyi előírások miatt
- Kevesebb lesz a kényeztetés az irodákban, több figyelem jut a munkaállomásokra
Az irodaházak zömét szinte teljesen, a bevásárlóközpontokat részben kiürítette, hogy a koronavírus járvány miatt a bérlők átálltak az otthoni munkavégzésre, illetve a plazák esetében csak az alapvető árukat értékesítő üzletek lehetnek nyitva korlátozott időben. A kényszerű szünet az érintett kereskedőket padlóra küldte, ezért azonnal könnyítéseket kértek a bérbeadóktól és állami támogatást a kormánytól – emlékeztetett a Newmark VLK Hungary ingatlan tanácsadó május elején készült helyzetértékelésében.
Az összefoglaló ugyanakkor kiemelte: a teljes kereskedelmi ingatlanállomány markánsabb részét adó irodaházaknál nincs ilyen hivatkozási alap, kivéve az irodaházakban szolgáltatást végző bérlőknél (éttermek, kávézók, fitness központok, egyéb üzlethelyiségek), hiszen ezek a cégek főleg az irodaházban dolgozókra építik üzletmenetüket. Az irodaterületet bérlők mozgástere mégsem teljesen korlátozott, sőt, akár jól is kijöhetnek ebből a szorultnak látszó helyzetből – vélte Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezető igazgatója.
A szakértő nem feltétlenül keményebb tárgyalásokra, hanem alkalmazkodóbb hozzáállásra számít. „A vírusjárvány előtt is a kompromisszumra kellett törekedni, ez nem változott. Kicsit erősebben fogalmazva: bérlőképviselőként mindig is igyekeztünk kicsavarni a citromot, de soha nem akartunk vért hagyni az asztalon. A bérbeadónak és a bérlőnek közös érdeke a saját üzletmenet folyamatossága, a rugalmasság viszont kötelező. A bérlő most talán nagyobb nyomás alatt van, hogy átgondolja jelenlegi és jövőbeni területigényét. Ehhez nem elég saját helyszükségleteit pontosabban meghatározni, szükség van az aktuális ingatlanpiaci információkra, trendekre, a bérbeadók eltérő kedvezmény rendszerének ismeretére, amiket csak egy külső szakértő képes elé tárni. A bérlő ugyanis saját szakterületére összpontosít, nem érthet az ingatlanokhoz.” – érvelt az ügyvezető.
Két példa:
- Egy öt évre kötött, de még csak a második évének elején járó bérleti szerződésnél az újratárgyalás nehézkes lehet, hiszen a hátralévő időben akár további negatív fordulat is beállhat a bérlő működési feltételeiben, s akkor ismét módosítani kellene a szerződést. Az azonnali vagy rövid időn belüli felmondás plusz pénzügyi teherrel és jogi következményekkel jár, miközben meg kell találni a feltehetőleg olcsóbb vagy azonos áron jobb körülményeket adó másik bérleményt, mindez idő, pénz és energialekötés.
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint az irodapiacon egyelőre nem jellemző, hogy a bérlők megrohanták volna a bérbeadókat könnyítésekért esedezve. Eddig csak 15-20 százalékuk fordult hozzájuk. A halasztott díjfizetési kedvezmény jót tesz a bérlő cash-flowjának, de nem döntő. Inkább az ingatlanhasználat átgondolása a célravezető. Előfordulhat, hogy érdemes visszaadni valamekkora területet, de maradni valamilyen kedvezmény csomagért cserébe – hangsúlyozták a tanulmány szerzői.
„Kiegészítő megoldás lehet a terület egy kisebb részének albérletbe adása, ami költségcsökkentés a bérlőnek. Szerintem ez előtérbe fog kerülni a következő időszakban, főleg a több ezer négyzetméteren működő vállalatoknál. A kisebb területet kereső cégek szeretik ezeket a lehetőségeket, hiszen így kevesebbe kerül munkatársaik elhelyezése, mintha normál bérlőként lépnének fel. Igaz, vállalniuk kell, hogy a bérbeadó (a főbérlő) nem költ az albérleti terület kialakításra, hanem változtatás nélkül rendelkezésre bocsátja azt” – érzékeltette a helyzetet Kalaus Valter.
- Egy öt évre szóló, de egy év múlva lejáró szerződésnél annyiban kedvezőbb a helyzet, hogy a bérlő jobban rákészülhet az esetleges költözésre vagy helyben a hosszabbításra. A költözés akkor alternatíva, ha a további öt évért (tulajdonképpen 1+5 év) cserébe nem sikerül elegendő plusz kedvezményt elérni a bérbeadónál és egy másik irodaházban alacsonyabb bérleti-díjat számítanak fel vagy átvállalják a kiépítés költségeit vagy eleve modernebbek a körülmények és még megfelelőbb a lokáció is.
Bármelyik megoldást választja egy bérlő vállalkozás, akkor jár el helyesen, ha számára rugalmasabb feltételeket harcol ki. Például a most jellemző ötről három évre rövidíti a szerződés futamidejét. A Newmark VLK Hungary szakértői szerint a következő pár évben sokkal gyakoribb lesz ez a hosszúság. Az is nyilvánvaló, hogy át kell gondolni a munkavégzés teljes feltételrendszerét, beleértve a home office és a benti munka arányát. A tanácsadók úgy látják, hogy az utóbbi időben túl nagy hangsúlyt kapott az irodai közösségi terek szerepe, pénzt is talán túl sokat költöttek erre a bérlők, miközben méltatlanul kevés figyelem övezte a munkaállomásokat.
Erre utalva az ügyvezető azt mondta: „Hiába szabadul fel 5-10 vagy netán 15 százaléknyi irodaterület a home office következtében, a szigorú egészségügyi feltételek miatt lehet, hogy több konyhára és sokkal lazább ültetési rendszere lesz szükség. Felértékelődnek a korszerű légtechnikai megoldások, sokkal tágasabb térhasználat lesz jellemzőbb, megint jönnek a paravánok és a cellás kialakítás, úgyhogy az egybefüggő nagy terület, az open space kisebb lehet. Egyáltalán nem kizárt, hogy összességében nagyobb terület kell majd, mint a járvány előtti időkben. Ilyen irodák kialakításában vagy megtalálásában döntő szerepe lehet a külső szakértőknek, vagyis a professzionális bérlőképviselőknek”.
Az Erse Ingatlan Kft-től vette a telket Jysk az ecseri beruházásához
Az Erste Bank Hungary Zrt. 100%-os tulajdonában álló, ingatlankezeléssel és értékesítéssel foglalkozó Erste Ingatlan Kft. tulajdonában lévő 170 ha-os Ecseri területből 57 ha adásvételéről szóló megállapodást írt alá egy nemzetközi logisztikai céggel, amely 100.000 négyzetméteres high bay warehouse építését kívánja megvalósítani Ecseren.
„Az értékesítéssel közel 1 éves tárgyalási sorozat zárult le. Nagyon örülünk, hogy a mi – lokáció szempontjából kivételes paraméterekkel rendelkező – területünket választotta a vevő ehhez a környéken egyedülálló beruházáshoz. A beruházás érdekében a terület infrastrukturális fejlesztéseit elindítottuk, mely bízunk benne, hogy a további értékesítéseket segíteni fogja.” – mondta dr. Gégény Andrea az Erste Ingatlan Kft ügyvezetője.
„A sikeres ügylet zárását egy hosszú tárgyalás sorozat előzte meg, több potenciális helyszínből választotta a befektető az Ecseri telek együttest. Az Erste Ingatlan további fejlesztési területekkel rendelkezik az M0-ás autópálya Ecseri lehajtójánál, amelyet ütemezetten kíván értékesíteni” – tette hozzá Molnár Melitta a terület asset menedzser.
„Rövid időn belül ez a második hasonló nagyságrendű telekeladási tranzakció, amely a Newmark VLK Hungary nevéhez fűződik. A Gyálon megvalósult közel 100.000 négyzetméteres PEPCO logisztikai központ nemrég került átadásra és az épületben már próbaüzem folyik, mig az Erste által most eladásra került 57 hektár gyáli területen még egy ennél is nagyobb logisztikai központ megvalósítását tervezi a JYSK. A két nagyon hasonló tranzakció kondícióinak összehasonlítása alapján elmondhatjuk, hogy drasztikusan nem csökkentek a telekárak Budapest vonzáskörzetében, ami optimizmusra adhat okot ebben a nehéz időszakban is”. – mondta el Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezető partnere.
„A tranzakció számunkra is pozitív történet, amely alátámasztja, hogy előrehaladott tárgyalások esetén a még kedvezőtlen piaci körülmények között is sikerülhet adásvételt zárni.” – nyilatkozta Takács Péter, Newmark VLK Hungary, partnere.
A beruházásról további információk az alábbi linken érhető el.
https://hipa.hu/regionalis-kozpontot-letesit-magyarorszagon-a-jysk
Az irodai étkezést forradalmasítani akaró étteremhálózat kialakítását a Newmark VLK Hungary segíti
Kantin márkanéven új, prémium irodai étteremhálózat kiépítésébe kezdett Szini Béla, a Pomodoro egyik tulajdonosa közösen a Hegyi Attilával, az Albatros Catering tulajdonosával: tavaly nyílt a Váci úti Advance Tower épületében első éttermük, és már készítik elő az újabbat, melyet továbbiak követnek majd. Az irodaépületekben nyíló éttermek helyszíneinek kiválasztásában a Newmark VLK Hungary segíti őket. Az első étterem üzleti sikere igazolta: az Y és Z generációhoz tartozó munkavállalók már igénylik és meg is tudják fizetni a jobb minőséget és igényes dizájnt. Ezt a keresletváltozást a munkaerőért versengő vállalatok is figyelembe veszik, amikor irodahelyszínt választanak, illetve az ingatlanfejlesztési projekteket és az üzemeltetői döntéseket is befolyásolja.
Jelentős minőségi változások előtt áll a budapesti irodapiac
a bérlőképviselettel foglalkozó Newmark VLK Hungary előrejelzése szerint. Ezek kiváltó oka egyrészt az, hogy a tartós gazdasági növekedés hatására megnőtt a kereslet a magasabb minőségi kategóriába sorolt irodák iránt, és az ingatlanfejlesztők is egyre gyakrabban terveznek be prémium kiegészítő szolgáltatásokat készülő projektjeiknél. Másrészt a munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiány újfajta keresletet teremtett: a munkabér mellett a vonzó irodai környezet az egyik leghatásosabb HR-eszköz lett. Ez utóbbi hatás érezhető az irodaházak által kínált vendéglátói szolgáltatások minőségi fejlődésében. Az első komoly változást az hozta, hogy az ismert kávézóláncok beköltöztek az irodaházakba: csak az elmúlt évben több tucat kávézó nyílt irodaépületen belül. A folyamat következő állomása az étkeztetést fogja átalakítani. Míg korábban a fő szempont az olcsóság volt, így a piacot a menza jellegű gyorséttermek uralták. A reálbérek folyamatos emelkedése, valamint az Y és Z generációkhoz tartozó munkavállalók elvárásai utat nyitottak egy új, prémium szegmens piaci megjelenése előtt – állítja Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary magyarországi ügyvezető igazgatója.
Ezt az új piaci lehetőséget ismerték fel az egyik legismertebb, tradicionális olasz konyhájával népszerűvé vált budapesti étterem, a Pomodoro egyik tulajdonosa, közösen egy nagy múltú catering céggel, amelynek komoly tapasztalata van az üzemi étkeztetés terén. KANTIN márkanéven nyitották meg első irodai prémium étkezdéjüket a Váci út 43. alatti irodaházban 2019 nyarán. Az étterem várakozáson felüli sikere igazolta a tulajdonosok üzleti filozófiáját, így további terjeszkedés mellett döntöttek. 2020 folyamán tervezik nyitni második irodai kantinjukat, melyet a jelenlegi tervek alapján, további három egység követ majd. A terjeszkedés célja egy új étteremhálózat felépítése a következő években.
A Kantin brand alatt működő irodai éttermek nem árban, hanem az ételek minőségében és a helyiségek igényes kiépítésében versenyeznek a többi irodai vendéglátóval. A tulajdonosok minőségi alapanyagokból készítik az ételeket, és egyszerre kívánják kiszolgálni a gyors üzleti ebédre vágyókat, ugyanakkor menüsorokat is kínálnak azoknak, akik „csak” finomat szeretnének ebédelni. A kínálatban olyan fogások szerepelnek, mint például a sous-vide jércemell paradicsommártással és rukkolás burgonyapürével, görög csirkeburger fetával és tzatzikivel, karottafőzelék sült csirkenyárssal, lazac tormás céklapürével és jázminrizzsel; a desszertek közül pedig a meggyes máktorta vagy a gluténmentes túrótorta. Az éttermek kínálatában vannak wok ételek, vegetáriánus fogások, a nemzetközi és tradicionális magyar konyha ételei, illetve kávézórészleg is.
„A munkavállalók egyre inkább igénylik a prémium minőséget és a vonzó dizájnt. Az üzleti szempontok mellett az is a célunk, hogy minőségi forradalmat indítsunk az irodai vendéglátásban. Az ételekhez használt élelmiszereknél nem ismerünk minőségi kompromisszumot: kizárólag a legjobb alapanyagokat használjuk” – vallja Szini Béla, a Pomodoro egyik tulajdonosa.
„Két olyan csapat állt össze, amely húszéves tapasztalattal rendelkezik a vendéglátás terén. Ez a tudás és piacismeret segíti őket, hogy egy új étteremlánc felépítésébe fogtak. Az első étterem volt a teszt, amelynek sikere igazolta üzleti tervüket, így már dolgoznak a második étterem előkészítésén.” – nyilatkozat Losonci György, a Newmark VLK Hungary retail ágazatáért felelős szakértő.
Budapesten az elmúlt 3 évben 20 százalékkal nőtt a modern irodaállomány, amely most már meghaladja a 3,6 millió négyzetmétert. A Newmark VLK Hungary szakértője szerint a piac eddig tapasztalt növekedése nem áll meg, mert a betervezett fejlesztések alapján a következő három évben évi 150.000 – 200.000 m2 új irodaterületet adnak majd át.
Vagyis 600.000 m2-rel növekszik előreláthatólag a kínálat, ami a jelenlegi összkínálathoz képest további 15 százalékos növekedést is jelenthet. Ezeknél a projekteknél a fejlesztők és az üzemeltetők már figyelembe veszik a megváltozott munkaerőpiacot, és az átalakuló munkavállalói igényeket – állítja Kalaus Valter.