A mai bérbeadói piacon kiszolgáltatottabbak a bérlők, mint valaha. Mit tud felmutatni ilyen helyzetben a bérlőképviselő, és mit értékel ebből az ügyfél? Válaszokat Kalaus Valtertől, a Newmark VLK Hungary tanácsadó cég ügyvezető partnerétől vártunk.
Budapest, 2019. november

• Mit mond annak a vállalatvezetőnek, aki most szeretné – mondjuk hat-nyolc hónappal későbbi kezdéssel – új irodába vinni a cégét?
• Gyorsan kiábrándítanám. Szinte megoldhatatlan. Csurig vannak az irodaházak, bivaly erős bérbeadói piac van. Az egész piacot nézve 6 százalék alatti a kihasználatlanság, a Váci úti folyosón 2-3 százalék, de a többi fontos alpiacon is nagy a tömörülés, sok a jelentkező ugyanarra a területre. Kiszolgáltatott helyzetben vannak a bérlők: a kisebbek azért, mert a bérbeadók nem tudják előre elkötelezni magukat a 300-400 négyzetméter iránt, a nagyok meg azért, mert egyelőre nincsenek olyan házak, ahol több ezer négyzetmétert egyben ki tudnának venni rövid határidőn belül. Nekik talán mégis kicsit könnyebb a dolguk, mert a fejlesztések nyomán a következő pár évben több százezer négyzetméternyi terület kerül a piacra. A fejlesztők egy 1000 négyzetmétert kereső céggel már nem kötnek előbérleti szerződést, de a 4-5 ezret igénylőkkel szívesen. Közülük az kapja meg a területet, aki kevesebb kompromisszumot követel a bérbeadótól és gyorsan tud dönteni.
• Ha mégis szerencséje lesz egy bérlőjelöltnek, akkor a szerződés aláírása előtt mire figyeljen, illetve mire figyelmezteti egy bérlőképviselő?
• Nagyon fontos az időzítés, vagyis időben, mérettől függően akár két évvel a tényleges költözés előtt lásson hozzá a felkészüléshez. Ez annak ellenére van így, hogy az ingatlanpiacot általában lomhának tartják. Ma ez duplán nem igaz, nagyon felgyorsultak a változások. Fontos a tervezés és a bővüléssel összefüggő feladatok megértése. Rengeteg időt szánunk arra, hogy feltérképezzük, valójában miként akar majd működni az ügyfelünk, mekkora helyigénye lesz évek múlva, milyen funkciókat lenne jó ellátni speciális környezetben és mikre kellenek úgymond hagyományos fizikai feltételek.

• Mit mond annak a vállalatvezetőnek, aki most szeretné – mondjuk hat-nyolc hónappal későbbi kezdéssel – új irodába vinni a cégét?
• Gyorsan kiábrándítanám. Szinte megoldhatatlan. Csurig vannak az irodaházak, bivaly erős bérbeadói piac van. Az egész piacot nézve 6 százalék alatti a kihasználatlanság, a Váci úti folyosón 2-3 százalék, de a többi fontos alpiacon is nagy a tömörülés, sok a jelentkező ugyanarra a területre. Kiszolgáltatott helyzetben vannak a bérlők: a kisebbek azért, mert a bérbeadók nem tudják előre elkötelezni magukat a 300-400 négyzetméter iránt, a nagyok meg azért, mert egyelőre nincsenek olyan házak, ahol több ezer négyzetmétert egyben ki tudnának venni rövid határidőn belül. Nekik talán mégis kicsit könnyebb a dolguk, mert a fejlesztések nyomán a következő pár évben több százezer négyzetméternyi terület kerül a piacra. A fejlesztők egy 1000 négyzetmétert kereső céggel már nem kötnek előbérleti szerződést, de a 4-5 ezret igénylőkkel szívesen. Közülük az kapja meg a területet, aki kevesebb kompromisszumot követel a bérbeadótól és gyorsan tud dönteni.
• Ha mégis szerencséje lesz egy bérlőjelöltnek, akkor a szerződés aláírása előtt mire figyeljen, illetve mire figyelmezteti egy bérlőképviselő?
• Nagyon fontos az időzítés, vagyis időben, mérettől függően akár két évvel a tényleges költözés előtt lásson hozzá a felkészüléshez. Ez annak ellenére van így, hogy az ingatlanpiacot általában lomhának tartják. Ma ez duplán nem igaz, nagyon felgyorsultak a változások. Fontos a tervezés és a bővüléssel összefüggő feladatok megértése. Rengeteg időt szánunk arra, hogy feltérképezzük, valójában miként akar majd működni az ügyfelünk, mekkora helyigénye lesz évek múlva, milyen funkciókat lenne jó ellátni speciális környezetben és mikre kellenek úgymond hagyományos fizikai feltételek.
• Milyen gyakori hibát vétenek a cégek?
• Például azt mondja a bérlőjelölt: kell 1000 négyzetméter, aztán majd kitaláljuk, hogy mik legyenek a belső arányok. Szerintem pont fordítva kell gondolkodni: nézzük meg, hogy mit kíván az üzlet és ennek megfelelően tervezzük meg a bérelt területen belül a funkciókat. Ma kihagyhatatlanok ebben a munkában a HR-es szakemberek. Unalomig ismételt tétel, de igaz, hogy a jó munkaerő megtartásában a munkakörülmények ma már az élen állnak. Az iroda a cég arca is, ha jó a lokáció és jól kitalált, érdekes, egyedi a tér, akkor a partnerek is elismerik ezt, ráadásul a munkatársak maguk is eldicsekednek azzal, hogy emiatt is jó ott dolgozni. Mi a lokáció megtalálásában és a belső kialakításban is segítünk és egyebek mellett azzal is érvelünk, hogy megéri akár 1-2 euróval magasabb bérleti díjat számító házba menni, mert oda szívesebben mennek be dolgozni a munkatársak. Ergo a cég a költözésnél nem veszít el túl sok embert, a felvételre jelentkezők pedig örömmel jönnek.
• Korábban azzal is mérték a bérlőképviselő teljesítményét, hogy mekkora megtakarítást tudott kialkudni a bérlőnek. Például mennyi kedvezményt tudott elérni. Gondolom, ezt most el kell felejteni.
• Óvatosan bánunk a megtakarítás szóval, ez ma szinte elérhetetlen a most érvényben lévő bérleti szerződés feltételeihez képest. Ma a jó bérlőképviselő szerintem az, aki megszerzi azt a területet, ahol a bérlő szeretne lenni.
• De miért kell neki egy külső szereplő? Bármelyik internetes irodahirdetési felületre felmegy, kinézi a megfelelő házat és maga is tárgyalhat.
• Mi az egész piacot sokkal alaposabban és összefüggéseiben látjuk. Előre tudjuk, hol lesz üresedés egy-másfél év múlva és ezt az előnyt nem lehet behozni. Mi nem közvetítők vagyunk, hanem valódi tanácsadók, akik nem a területre keresnek bérlőt, hanem a bérlőnek keresnek megfelelő területet.
• Egy magányos tárgyaló nyilván kedvezményt sem tud kiharcolni.
• Most pláne nem, hiszen a korábban említett helyszűke miatt hátradőltek a bérbeadók. Van olyan bérbeadó, aki például egyáltalán nem ad bérletidíj mentességet. Időközben 20-25 százalékkal emelkedtek a díjak és van olyan helyzet, amikor az első ajánlat után licit van, méghozzá felfelé. Felejtsük el a költözési hozzájárulást és ma már az extra belső kialakítás költségeit sem nagyon vállalják át.
• Vagyis nagy a bérbeadók zsarolási potenciálja.
• Ez talán erős kifejezés, de sajnálatos, hogy vannak olyan bérbeadók, akik visszaélnek a mostani pozíciójukkal. Nem akarok kertelni: előfordul, hogy sokszoros áron számolják el a kiépítési költségeket, lekezelik és kész helyzet elé állítják a bérlőket és ez tisztességtelen, ami nem lehet érdeke egy komoly bérbeadónak. A bérlő a pár év múlva bekövetkező, erősen megváltozó üzleti környezet idején emlékezni fog arra, hogy hogyan bánt vele a bérbeadó korábban.  És amikor lejár a szerződése, mást fog választani.
• Ez azt is feltételezi, hogy a bérlőképviseleti csapatban felkészült műszaki szakembereknek is lenni kell.
• Hogyne, elengedhetetlen – vannak is nálunk. A műszaki projektmenedzsereink sajnos elég sokszor szembesülnek a silány kivitelezéssel, miközben sokszor túlárazott számlákkal találkoznak. Természetesen a pénzügyi, jogi és HR-területeken is dolgoznak olyanok, akik nélkül nem tudnánk valódi hozzáadott értéket teremteni egy-egy tranzakcióban a bérlő számára.
• Nem mondtuk ki, de eddig csak az „A” kategóriáról beszéltünk.  A piacot ismerve van-e számottevő belső migráció, felhagynak-e sokan a lakásirodákkal? Mennyire újul meg a masszív „B” kategória?
• Az újnak vagy a magasabb osztályúnak mindig megvan a varázsa. A feljebb lépés mindig üzenet is: jól megy a cégnek, pozitív változások történtek a cégnél stb. A különféle kategóriák között nagy műszaki különbségek is lehetnek. Sokkal jobb ma egy WELL minősített épületben dolgozni, mint egy lerobbant 20 éves irodaházban. Egyértelmű, hogy az ilyen minősítésű épületekben erősen javul a hatékonyság.  Ugyanakkor a „B” kategóriás épületek üzemeltetői is kénytelenek újításokat alkalmazni, korszerűsíteni a gépészetet, a belső tereket stb. Sok-sok szempontot figyelembe véve ki kell számolni, hogy megéri-e az ügyfélnek, ha 2-3 euróval magasabb díjat fizet. Mi pont ebben a komplex munkában tudunk segíteni.
• Lesz-e nagyobb arányú funkcióváltás az irodaházaknál? Netán ezekből lesz több hotel is, mint a Belváros néhány pontján most?
• Mi is látjuk ezeket a fejleményeket, de szerintem nem lesz ez tömeges, ami meghatározza az irodapiacot. Nagyobb jövőt jósolok a „coworking” és a „shared office”, illetve a „serviced office” típusú irodáknak és munkakörnyezeteknek, akár úgy, hogy klasszikus irodaházakban alakítanak ki több ezer négyzetméternyi területet, vagy csak úgy, hogy nagyobb, belvárosi bérházakban nyitnak ilyeneket.

A szeptember 18-19-én Bécsben megrendezett CEE Property Forum 2019 céljaként tűzte ki, hogy összehozza az európai ingatlanipar vezető döntéshozóit, hogy megvitassák iparáguk legfontosabb trendjeit és jövőjét. A közép- és kelet-európai ingatlanszakértők vezető konferenciáján több mint 30 ország vezérigazgatói, befolyásos befektetői, bankárok, fejlesztők, tanácsadók, gyorsan növekvő proptech startup alapítók, építészek és értékbecslők vettek részt.

A turizmus fellendülésének köszönhetően a régiós hotelpiac rengeteg lehetőséget tartogat, miközben a befektetők számára is egyre vonzóbb eszközzé válik. A turisták igényei a fapados légitársaságok és a szállásadó szolgáltatások terjedésével egyre gyorsabban változnak, azonban hotelfejlesztés szempontjából a kelet-közép-európai régió ma messze a legjobb terep. A konferencián lehetőség volt a különböző iparágak párbeszédére, európai befektetők panelbeszélgetéseire és közép-európai bankár kerekasztal beszélgetést is tartottak.

A kétnapos konferencián a Newmark VLK Hungary-t Takács Péter képviselte, aki a hazai piacon egyedülállóan, a nemzetközi szállodaláncoknál szerzett nyitási és üzemeltetési tapasztalatát ötvözi ingatlantanácsadói tevékenységével.

A kerekasztal beszélgetésen cégünk ügyvezető partnere a közelmúlt hotelprojektjeinek tapasztalataiból merítve elmondta, hogy ma Magyarországon és Lengyelországban nagyon aktív a piac, mindenki működő hotelt akar venni, de nehéz jó terméket találni korrekt áron. Szerencsére terjed a bérleti konstrukció, ami intézményi befektetőket és a family office-okat is vonzza; ezeket a projekteket szinte minden bank szívesen finanszírozza, mert kiszámíthatóbb a cash-flow. A hotelfejlesztési lázban olyan márkák is megindultak Magyarország felé, akik eddig nem rendelkeztek budapesti egységgel; ők még mindig a management alapú üzemeltetési szerződéseket preferálják és a magasabb kockázatot vállaló fejlesztők, bankok és befektetők aktív tárgyalásokat folytatnak velük.

Az, hogy az irodaházak befektetési piaca egyre zsúfoltabbá válik és a hozamok csökkennek, szintén terel a hotelpiac irányába érdeklődőket, de elsősorban a turisztikai teljesítménymutatók és a régióban relatív alacsonyabb árak és attraktívabb hozamok vonzzák a vevőket, de ugyanolyan fontos a bérlő és a bérleti díj kiszámíthatósága mint egy iroda- vagy kereskedelmi ingatlan esetében.

Itthon a fejlesztők is egyre nagyobb potenciált látnak a hotelekben, hazai és nemzetközi játékosok egyaránt terjeszkednek e téren, ám egyelőre még csak a főváros a kiemelt célterület.

Mivel a jó elhelyezkedésű telkek száma egyre csökken, már most is létezik és egyre többet fogunk látni funkcióváltással összekötött projektről, tehát amikor irodaházból vagy lakóházból lesz szálloda.

A hotel fejlesztésben szerzett tapasztalatainknak köszönhetően csapatunk számos nemzetközileg is elismert projektben vett részt. Büszkék vagyunk arra, hogy az új szállodák és vendéglátó egységek nyitásával a Newmark VLK Hungary is hozzájárul Budapest és Magyarország fejlődéséhez.

További információ: https://bit.ly/2mr2GMh

„Erős jelenlét” kiépítésére készül Budapesten az a&o Hotels and Hostels az európai hostel-piac egyik legnagyobb szereplője.  A központi fekvésű, mégis olcsó szálláshelyeket kínáló lánc első budapesti, 114 szobás, 412 ágyas házát 2020. márciusban tervezik megnyitni a Csengery utca 11. szám alatt.

Takács Péter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője szerint az építőipari nehézségek miatt elképzelhető némi csúszás, de ez nem tartja vissza a terjeszkedést, középtávon kb. ezer ágyas kínálat létrehozását tervezik a magyar fővárosban. Az első épületet megvásárolták, a következőt már bérelni szeretnék.

További információ: https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/budapesten-is-hoditanak-a-hotel-hostel-hibridek-1165116

Fénysebességgel tört be az ingatlanpiacra a legújabb slágertéma: a proptech. Azt, hogy mennyire aktuális a téma, bizonyítja a Budapest Proptech Forum konferencia iránti érdeklődés is, amelyen részt vettek a Newmark VLK Hungary budapesti irodájának vezetői is. A két szakember elmondja véleményét a témával kapcsolatban. Mennyire értik a piaci szereplők a proptechet?

Kalaus Valter: Jelenleg ez egy nagyon forró téma fejlesztő, bérlő, bérbeadó számára. Mindenki próbálja megérteni, hogy mit is jelent az ő számára a proptech, milyen mértékben befolyásolja és, milyen hatással lesz a saját területére a propetch a közeljövőben.  A többség számára még nem teljesen tiszta, hogy milyen alkalmazások és technológia megoldások léteznek, és ezeket hogyan lehet a leghatékonyabban használni. A konferencián ezek és hasonló témák kerültek az asztalra és különböző nézőpontok megvitatásra. 

A proptech tekintetében milyen segítséget tud nyújtani a Newmark VLK Hungary az ügyfeleinek?
Kalaus Valter: A Newmark VLK Hungary felkészült erre az újabb kihívásra. Ügyfeleinknek segítünk az alkalmazás-rengetegben eligazodni és irányt mutatni. Miután felmérjük az igényeket, javaslatot teszünk elérhető megoldásokra és nemzetközi példákkal alátámasztva új eszközökre. A legfontosabb, hogy ügyfeleink üzleti céljainak, érdekeinek legmegfelelőbb megoldást javasoljunk. Az biztos, hogy egy megfelelően alkalmazott proptech megoldás által egy iroda vagy egy munkahely vonzóbbá válhat a dolgozók számára – és az új generáció igényli is ezt – de itt sem szabad túlzásokba esni, mert az pont az ellenkező hatást válthatja ki.

Mennyire nyitott a magyar piac erre az innovációra?
Kalaus Valter: Azt tapasztalom, hogy Magyarország kissé le van maradva a többi főleg Nyugat-Európai országhoz képest, de érezhető, hogy itthon is egyre többet szeretnének tudni a proptech lehetőségekről. Jelenleg egy tanulási folyamat zajlik, de egyre nagyobb a nyitottság. Ez egy megkerülhetetlen fejlődési irány az ingatlan szektorban, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A magyar piac azonban különösen ár-érzékeny, ezért egy-egy megoldás kiválasztásánál az árcédula is döntő szerepet játszhat. Az biztos, hogy még 1-2 év szükséges, amire széles körben elterjednek a különböző proptech alkalmazások a Magyar ingatlanpiacon.

Mi volt újdonság a Budapest Proptech Forum Konferencián?
Takács Péter: A proptech jelenleg egy „buzzword” – a piaci szereplők keresik, hol a helye a saját ágazatukban, hogyan tudnak az ingatlanszektort segítő technológiákból profitálni. Az előadásokból kiderült, hogy minden területen vannak előrehaladott próbálkozások, de széles körben adaptált ötletek még nincsenek. Az biztos, hogy a proptech-nek komoly hatása lehet az ingatlan szektorra is, csakhogy az ingatlan egy hosszútávra létrejövő “termék”, nem látni még a proptech közvetlen ráhatását. De ha figyelembe vesszük, hogy az internet, a mobiltelefon mi mindent változtatott meg az életünkben, a proptech is lehet egy ilyen mérföldkő és bár kétségtelen, hogy a betont nehéz digitalizálni, az ingatlannak mint iparágnak alkalmazkodnia kell az új technológiai megoldásokhoz.

A proptech tekintetében milyen segítséget tud nyújtani a Newmark VLK Hungary az ügyfeleinek?
Takács Péter: Követjük a trendeket, a megjelenő proptech termékeket, szolgáltatásokat és ügyfeleink “szemével” teszteljük őket, hogy az ő üzleti céljaiknak, érdekeinek legmegfelelőbb megoldásokat szállítsuk nekik. Amit érdekesnek találunk azt mi is bemutatjuk ügyfeleinknek de van amikor ők kérdeznek meg minket egy alkalmazás vagy megoldás hasznosságáról. A cégek idáig elsősorban a hatékonyabb működésben, a költségek optimalizálásban voltak érdekeltek és csak az utóbbi időben mozdultak erőteljesebben a vonzó munkahelyi környezet kialakítása felé. Szerintünk azok a proptech megoldások lesznek sikeresek amik mind a két területet ki tudják szolgálni.

Mi érdekli a cégeket?
Takács Péter: A ügyfelek többsége nagyon megtérülés-orientált, ezért a proptech megoldásoknak meggyőző és bizonyított ROI számokat kell felmutatniuk ahhoz, hogy egy ügyfél megvegye őket, főleg az épülettel kapcsolatos költségcsökkentések esetén. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a dolgozókkal kapcsolatos proptech megoldások esetén nyitottabbak mert nagyon felértékelődött a kompetens és lojális munkaerő és mivel a HR költségek még mindig az ingatlan költségek előtt járnak, itt kisebb megtérülési százaléknak is jelentősebb hatása lehet a szervezetre. Azt pedig külön örömmel látjuk, hogy HR vezetők akik korábban sikertelenül lobbiztak a felső vezetésnél ingatlan és irodai környezet témában, most könnyebb dolguk van, mert a tulajdonosok és a management is érti, hogy a munkaerő komoly figyelmet érő befektetés és mivel ők az irodában állítják elő a tőlük várt hozzáadott értéket, nem mindegy, hogy az az iroda, hogy támogatja ezt és ebben a proptech sokat segíthet.

Előrehaladottabb-e a proptech a szállodaiparban?
Takács Péter: Végső soron a szálloda is egy ingatlan de a hotelek esetében az internet és a technológia hamarabb hozott érzékelhető változásokat és leegyszerűsítette a keresést, a foglalást, a fizetést. Egy több száz fős iroda kiválasztása és bérbe vétele vagy megvétele persze sokkal nagyobb értékű tranzakció és komplexebb döntés mint egy hosszú hétvége szállodai foglalása de a komplexitását lehet és tudnia is kell egyszerűsítenie a jó proptech megoldásoknak. A szolgáltatott- és közösségi iroda szektor már ízelítőt ad ebből, főleg amióta nem csak startupok és egyéni vállalkozók hanem nagyvállalatok is használják, pont azért mert megfelelő módon sztenderdizált ahhoz hogy egyszerűen legyen kereshető, foglalható, fizethető.

Milyen hosszú lehet még a proptech-tanulási folyamat?
Takács Péter: Maga a tanulási folyamat biztos hosszú de attól is függ mennyire agilis egy szervezet. Akinek minden jó úgy ahogy van és most nem fektet be, nem próbál ki, rövidtávon megtakarít de hosszútávon lemaradhat. Úgyhogy számolhatunk évekkel, de az is lehet, hogy már holnap jelentkezik egy fejlesztő, egy befektető, egy bérlő vagy egy tanácsadó egy úttörő megoldással, és az széleskörűen elterjed. Ami biztos: szemléletmód váltásra van szükség. Szerintem hamar rá fog mindenki jönni, hogy jobb ha maga is fejleszt illetve kipróbál proptech megoldásokat, minthogy várjon arra, hogy minden magától megváltozik és az neki biztos jó lesz. Ha a tanulási folyamatot is a szállodapiachoz hasonlítjuk akkor jobb ha mindenki gyorsan elsajátítja mert ott kegyetlen versenyhátrányba került az aki nem lépett vagy nem alkalmazkodott elég gyorsan.

Első hostelét nyitja meg hamarosan Budapesten az a&o csoport. Európa legnagyobb hostel lánca egy évig kereste a számára megfelelő épületet, melyet végül a 7. kerület frekventált részén találtak meg, a Newmark VLK Hungary segítségével.

A századfordulón épült, korábban lakó, később iroda majd diákszálló funkciójú épületben, 108 szobát alakítanak ki, 412 férőhellyel mely az elsősorban alacsonyabb árfekvésű szállást kereső turistákat vonz majd. A többágyas és családi szobákkal is rendelkező hostel várhatóan 2019. harmadik negyedévében nyitja meg kapuit.

Read More→

Megjelent legújabb szakértői cikkünk a WELL iroda koncepcióról, amelyet az MN6 energetikai ügynökséggel közösen készítettünk. A cikk számos aktuális és érdekes kérdést feszeget a mostanában olyan divatos WELL iroda koncepcióval kapcsolatban. Megtudhatjuk a cikkből többek között, hogy milyen előnyöket nyújt egy WELL iroda a cégeknek, hogy mennyibe kerül megszerezni egy ilyen minősítést és mely budapesti irodaházak szerezték meg a WELL elő-minősítést.

Kollégáink nem csak az irodapiacon állják meg a helyüket. A vízi sportokban is sikeres vezetőink mesésen szerepeltek a tegnap lezárult 17. FINA Masters Világbajnokság úszóversenyein és vízilabda tornáján. Ügyvezető partnerünk, Kalaus Valter a 45-49 évesek korcsoportjában hét úszószámban ért el kiváló eredményeket és új csúcsokat. Szenior projektvezetőnk, Tóth-Deme Miklós, pedig vízilabda csapatával, az Oázis SC-vel negyedik helyezést ért el a 40+ korosztályban.

Kalaus Valter csak egy éve határozta el, hogy indul a Budapesten megrendezett FINA Masters világbajnokságon. A szöuli olimpián is résztvevő és korábbi háromszoros ifjúsági Európa-bajnok töretlen elszántsággal készült a tornára, ami meg is hozta az eredményét: hét versenyszámból összesen hét érmet gyűjtött. Szinte rutinos könnyedségű karcsapásaival a fiatalabb korosztályokat is kenterbe verő időeredményekkel teljesített. Kalaus egy világcsúcsot is elért a 100 m gyors versenyszámban, és új országos csúccsal nyert a 200 m gyors és a 400 m gyors versenyszámokban is. A Budapesti Honvéd Sportegyesület úszójaként így összesen hatszor léphetett dobogóra három világbajnoki aranyéremmel (100 m gyors, 200 m gyors, 400 m gyors) és három ezüstéremmel (3 km nyíltvízi, 800 m gyors, 4×50 m gyors váltó). A 4×50 m vegyes váltóban szintén kiemelkedő, negyedik helyezést ért el csapatával.

„Nem volt könnyű a közel egyéves felkészülést a munkámmal és a családdal összeegyeztetni, de most, hogy ilyen sikeresen zárult a Masters Világbajnokság számomra, azt mondhatom, nagyon megérte. Célom az volt, hogy minden egyéni versenyszámban dobogóra kerüljek, és ezt maximálisan sikerült teljesítenem. Nagyon boldog vagyok, és egyben óriási köszönettel tartozom mindenkinek, aki az elmúlt egy évben a felkészülésemet segítette” – nyilatkozta Kalaus a részvétel kapcsán.

Tóth-Deme Miklós, és csapata, az Oázis SC bravúros szereplést nyújtott a vízilabda tornán. Fáradhatatlan küzdelmek során jutottak el a negyedik helyig, a csoportból továbbjutva a legjobb nyolcba, majd pedig a legjobb négy közé verekedték magukat. A csapat az elődöntőt az olimpiai bajnokokból álló Millennium ellen vívta, és bár alulmaradtak a küzdelemben, a legszorosabb eredményt ők érték el. Később a Millennium csapata lett a 40+ korcsoport világbajnoka. Így az Oázis SC csoport negyedik helyezése igazán szép eredménynek mondható az ilyen világklasszis pólós mezőny mellett. Tóth-Deme Miklós irányító jobbszélsőként, gyakorlatilag végigjátszva a tornát, hasznos passzokkal és gólokkal segítette csapatát.

„A Masters rendezvények amellett, hogy a sportról, az eredményről és az egészségről is szólnak, dominál a játékosok közötti tisztelet, összetartás és szeretet. Ezt éreztük a budapesti VB-n is, ami hatalmas élmény volt. Nemcsak azért, mert hazai közönség előtt tudtunk igen szép eredményt elérni, de azért is, mert a VB rendkívül jól szervezett és profi volt, továbbá lehetőségünk nyílt a Millennium csapata ellen játszani. A felkészülésünkkel, a csapat játékával és a saját teljesítményemmel is elégedett vagyok, amellett persze, hogy tudjuk, hogy van hova fejlődni“ – tette hozzá Tóth-Deme.

A magyarországi vállalati ingatlanpiacon a bérleti szerződések megkötésénél még ma is számos esetben fellép a tisztázatlan tanácsadói szerepkörök miatti érdekellentét. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a tárgyalási folyamatok során gyakran ugyanaz a tanácsadó cég képviseli mind a bérlőt, mind a bérbeadót. A Newmark VLK Hungary, mint Magyarországon működő egyetlen kizárólagos bérlőképviselő, üdvözli az RICS-nek azt a tanácsadói érdekellentétről és piaci transzparenciáról szóló szabályozását, amely átláthatóbbá teszi ezeket a nagy pénzmozgásokat érintő bérleti vagy adásvételi szerződéskötéses körülményeket.

A jelenlegi budapesti vállalati ingatlan piac – különösen az irodapiac – meglehetősen kínálati, azaz bérbeadói túlsúlyban mozog. A bérbeadó és a bérlő már eleve érdekellentéttel kezdik a tárgyalásokat: a bérlő minél rugalmasabb szerződéses feltételekre törekszik, minél alacsonyabb bérleti díjon, míg a bérbeadó éppen ennek ellenkezőjét részesíti előnyben. A bérlő szemszögéből ezt a helyzetet megnehezíti, amikor a tárgyalások során olyan közvetítő képviseli az érdekeit, aki bérbeadással is foglalkozik, és az ingatlanok bérbeadóihoz köthetik üzleti érdekeiket.

„Nagyon időszerű az RICS hiánypótló kezdeményezése, mert nap mint nap tapasztaljuk a piacon zajló egyenlőtlenségeket. A bérlőket tudatosítani kell a tisztázatlan szerepkörökről. Bárkit is választanak képviselőjükként, tudniuk kell, hogy akivel tárgyalnak, kinek az érdekeit képviselik, mert ingyen szolgáltatás nincs” – mondta Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezető partnere.

A 2018 januárjától érvénybe lépő RICS szabvány iránymutatást nyújt a kereskedelmi ingatlanszakma szereplőinek és egyben kötelezővé is teszi, hogy a szabványban foglaltak szerint folytassák megbízásaikat. Ennek értelmében, jövő év elejétől minden közvetítő és tanácsadó köteles teljes körűen tájékoztatni a bérlőt arról, hogy van-e megbízása egy adott ingatlan bérbeadására. Ez segíteni fog a bérlőnek abban, hogy tudja, ki kit képvisel, az ügynökség elsősorban kinek az érdekében jár el. Tiltott lesz továbbá az úgynevezett „kettősügynökség” gyakorlata, amikor egy bérbeadási megbízással rendelkező közvetítő bérlőképviseletet is elláthat ugyanazon ügylet esetében.

Az eddigi káros hatásokról sok bérlő nem volt tisztában a gyakorlati háttér ismeretének hiánya miatt. A piac konszolidációja, a nagy nemzetközi ügynökségek számának csökkenése, és az Egyesült Államokból induló gyakran perekkel járó viták ugyanakkor kezdik felnyitni a bérlők szemét erre a jelenségre.

Az Egyesült Királyságban nemrégiben elfogadott hasonló szabályozás régóta megoldandó problémát kezel a vállalati ingatlan tranzakciók regulázása terén, és csak idő kérdése, hogy a közép-európai régióban is minél gyorsabban és szélesebb körben elfogadásra kerüljön. Ennek minden feltétele adott, hiszen többnyire ugyanazok a nemzetközi ingatlan tanácsadók dolgoznak a régióban, mint a nyugat-európai nagyvárosokban.

“Az ingatlanszakmában felmerülő potenciális érdekellentétek nem minden esetben transzparens módon való kezelése sok esetben aggodalommal tölti el a közvéleményt. Az RICS tagokra nézve kötelező érvényű gyakorlati útmutató (“Conflicts of Interest, RICS Professional Statement, Global”) hazai piacon való alkalmazása növelni fogja a szakmánkba vetett bizalmat. Az útmutató számos problémás területen tesz konkrét szakmai ajánlásokat. Ezek best practice eljárásként való követése minden piaci szereplő alapvető érdeke, ezzel is növelvén a hazai ingatlanszakma átláthatóságát” – hangsúlyozta Orcsik Anna, az RICS közép-kelet európai vezetője.

Kérdés, hogy a nagy ingatlan tanácsadók érdekében áll-e betartani ezt a szabványt. Jelenleg az európai és magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacot négy teljes körű szolgáltatást nyújtó nagy ingatlan tanácsadó cég uralja. Az igazi érdekellentét tehát az ingatlan tanácsadó és a bérlő között jelentkezik, amennyiben a kiszemelt ingatlan bérbeadóját is ugyanazon ügynök képviseli. A bérlő saját érdeke, hogy feltegye a számára fontos kérdéseket. Az egyre konszolidáltabb ingatlanpiacon mindinkább időszerű az irodaházakat és irodaterületeket bérlő vállalatok teljes körű tájékoztatása az őket illető jogaikról. A kizárólagos bérlőképviselet nyújthat erre megoldást, mivel az biztosítja a bérlő teljes védelmét.