Iroda
A HR vezetőké lesz a főszerep az irodabérleti döntésekben
Budapest, 2019. október 29.
Budapesten folytatódik az irodapiaci boom a következő három évben, és várhatóan 600 000 m2 új irodát adnak át a az ingatlanfejlesztők 2022-ig. Ám a munkaerőpiaci folyamatok kihatnak az irodapiacra is: a munkaerőért folyó verseny következményeként a bérlők az egyterű vagy cellás irodák helyett a variálható funkcionalitást részesítik előnyben, és az irodakialakítás költségei is jelentősen, 20-30 százalékkal emelkedtek a munkavállalók igényeihez igazodó komfortszolgáltatások miatt. Hiába nő az összkínálat, az Y és Z generációhoz tartozó munkavállalók elvárásainak megfelelő irodaházból mégis hiány van, amely részben magyarázza, hogy miért nőttek 25 százalékkal az átlagos bérleti díjak Budapesten – ezek a főbb megállapításai a bérlőképviselettel foglalkozó Newmark VLK Hungary legfrissebb irodapiaci előrejelzésének.
A budapesti irodapiacon jelentős változások zajlanak, melyek kiváltó okai részben a munkaerőpiaci folyamatok: a vállalatok egymással versenyeznek a jó munkaerő megszerzéséért vagy megtartásáért, és ebben a versenyben a munkabér mellett a vonzó irodai környezet az egyik leghatásosabb eszköz – állapítja meg legfrissebb irodapiaci előrejelzésében Kalaus Valter, a bérlőképviselettel foglalkozó Newmark VLK Hungary magyarországi ügyvezető partnere. A munkaerőért folyó küzdelem megemelte az irodabérleti költségeket, átformálta az ingatlanfejlesztéseket, és a vállalati HR vezetők szerepét is előtérbe helyezte. A Newmark VLK Hungary magyarországi tapasztalatai szerint az irodabérleti döntésekben már nem csak a pénzügyi igazgatók és az operációs igazgatók, hanem a HR igazgatók és szakemberek is részt vesznek: egy évtizede tíz tranzakcióból mindössze két esetben vonták be a HR igazgatót, míg ma már tíz tranzakcióból hat-hét esetben is van szerepe a HR igazgatónak. A személyzeti vezetők nem csak az irodaprojekt részesei, hanem a vezetői lesznek – prognosztizálja Kalaus Valter.
Budapesten az elmúlt 3 évben 20 százalékkal nőtt a modern irodaállomány, amely most már meghaladja a 3.6 millió négyzetmétert. A szakértő szerint a piac eddig tapasztalt növekedése nem áll meg, mert a betervezett fejlesztések alapján a következő három évben évi 150 000 – 200 000 m2 új irodaterületet adnak majd át. Vagyis 600 000 m2-rel növekszik előreláthatólag a kínálat, ami a jelenlegi összkínálathoz képest további 15 százalékos növekedést is jelenthet. De nem csak az irodakínálat, hanem az árak és a kiépítés költségei is jelentősen nőttek és folyamatosan nőnek. Kalaus Valter ezzel kapcsolatban egy érdekes piaci folyamatra hívja fel a figyelmet: függetlenül attól, hogy a bérleti díjak nagyjából 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt 3-4 évben, az új építésű ingatlanokban az irodaterületek sokkal kelendőbbek, mint a régi épületekben lévő ingatlanokban. Ennek következtében a növekvő összkínálat ellenére mégis kevés az elérhető jó minőségű irodaterület a fővárosban.
„Egy átlagos piaci tranzakció során 700-800 m2 irodaterületet keresnek a bérlők. Három-négy évvel ezelőtt még 6-8 jó opció közül is tudott választani a bérlő, míg ma átlagosan három-négy olyan valós opciót tudunk mutatni, amelyre amúgy 2-3 további potenciális bérlő is pályázik már” – szemlélteti az ellentmondást Kalaus Valter. A bérlőképviselettel foglalkozó szakember a Newmark VLK Hungary adatai alapján további példákat is említ a fővárosi irodapiac jelentős átalakulására. 2016-ban a Váci úton, az irodák szempontjából egyik legkedveltebb fővárosi területen 13 EUR/m2 volt az átlagos bérleti díj „A” kategóriás irodákban. Mára ez elérte a 16-17 EUR/m2-t. Az új házakban érezhetően többet költenek designra, bútorra, de több figyelmet fordítanak a műszaki kialakításokra, hogy több természetes fény, több ablakfelület, nagyobb mennyiségű friss levegő növelje a munkavállalók komfortérzetét. Vagyis a munkaerőmegtartás miatt három év alatt 20 százalékkal nőttek az irodakialakítás költségei is. Például IT cégek esetében a komplett irodai felszerelés összköltsége ma már elérheti a 800- 1000 EUR/m2-t.
A munkaerő igényeihez való igazodás az ingatlanfejlesztéseket is jelentősen befolyásolja. 5 évvel ezelőtt 10-ből 9 esetben nyitott terű irodákat építettek cellás felosztás helyett – a területmegtakarítás miatt -, ma már viszont 10-ből 8 bérlő zónákat, variálható funkcionalitást részesít előnyben. Ennek oka, hogy az Y és Z generációk tagjai nem fogadják el a klasszikus, íróasztal és monitor melletti munkát. Másrészt az irodafejlesztéseknél az építtetőknek olyan szolgáltatásokat is be kell tervezniük, amelyek az Y és Z generációk igényeihez igazodik: ma már nem elég a jó közlekedés és az olcsó menüt kínáló kantin az irodaházban, hanem trendi kávézók és egészséges, minőségi ételeket kínáló éttermek is kötelező elemei egy irodaházépítési projektnek – állítja Kalaus Valter.
A szakértő szerint a HR vezetők felismerték azt, hogy az iroda egy hatékony HR-eszköz, és nem feltétlenül a juttatásokat tudják csak alkalmazni a munkaerő megtartásában, toborzásban. Ugyanakkor a HR vezetők ingatlan szakmai tudása limitált. Míg korábban főleg a 200 fő fölötti cégek alkalmaztak külső ingatlantanácsadót, ma már az 50-300 fő közötti cégeknél is jelentkezik ez az igény.
Sajtóban megjelent: Portfolio.hu (https://bit.ly/2CkOqJj), vg.hu (https://bit.ly/2NlJfiz)